Az igényes számítógépes zenehallgatás alapjai
Mivel sokféle számítógépes zenehallgatási lehetséges, röviden összefoglaltam az általam fontosnak vélt irányokat, egyfajta kisokosként, a teljesség igénye nélkül, a kevésbé tapasztaltaknak némi segítségül.
- 1 gépes rendszer:
1.1. Alap megoldás: általános célú és használatú számítógép, ezen van a háttértár is és a DAC is, streamelés a házi routeren keresztül. Nincs szoftver optimalizálás, valamilyen ingyenes audio szoftver fut rajta, mondjuk Foobar vagy valamilyen Linux, Mac OS X. DAC általában USB-s vagy a belső alaplapi. Esetleg valamilyen IP-alapú protokollos, mint Dante vagy AVB
1.2. Első fejlesztési lépcső: Szoftver optimalizálás és valamilyen fizetős lejátszó/adatbázis kezelős szoftver Windows esetében, valamilyen fizetős lejátszó szoftver Linux és Mac OS X esetében (nagyságrendje: pár tízezer forinttól)
1.3. Második fejlesztési lépcső: extra hardveres kiegészítők használata, mint például audio használatra optimalizált USB, I2S vagy egyéb PCIe kártya, esetleg saját külön lineáris táppal, különböző mechanikus izolációs megoldások használata szintén gépen belül és kívül főképpen Windows és Linux esetében, Mac OS esetében ez nehezebb ügy, hiszen csak a MacPro rendelkezik belső PCIe slotokkal a bővítéshez, habár Thunderbolt csatlakozással ez az Apple gépek esetében részben elvégezhető. (nagyságrendje: akár több százezer forintos is lehet)
1.4. Harmadik fejlesztési lépcső, további extra hardveres audio célú kiegészítők, még viszonylag megfizethető módon, mind belül, mind kívül, mint például belső kábelezés cseréje, lineáris táp a gyári helyett, USB kábel, Ethernet kábel cseréje, valamilyen lineáris táppal ellátott, fém házas Ethernet router / switch használata, (lineáris táppal) hajtott réz-optikai átalakítók használata, az informatikai elemek galvanikus leválasztás érdekében. Windows és Linux esetében viszonylag egyszerű, Mac OS esetében az előző pontban említettek miatt trükkös. (nagyságrendje: akár milliós is lehet)
1.5. Következő lépés: a drága további belső és külső optimalizáció kategóriája: audióhoz optimalizált órajelgenerátorok gépen belül és kívül, különböző táp és zavarszűrők a gépen belül és kívül. Ehhez újabb és egyre drágább speciálisabb kábelek szükségesek. A sok pénzen túl sok idő is szükséges itt már. (Ez a lépés már azt jelenti, hogy valahol 2–3 millió körül költünk alsó hangon a számítógépünkkel)
1.6. Valamilyen über high-end kész gyári számítógépes megoldás megvásárlása, ez már a 3–15 millió Ft közötti kategória, itt már egyedi szoftvereket használunk, amik az adott hardverhez optimalizáltak, esetleg Linux alatt saját Kernellel.
2. 2 gépes megoldások
2.1. A legegyszerűbb 2 gépes megoldás a NAS + PC vagy hálózati játszó. A tovább lépések itt is az 1-es pontban leírt módon történhetnek, csak rossz esetben 2 gépre is vonatkoztatva. Ma már a leginkább elterjedtnek talán az ősi NAS-alapú megoldás mellett a Roon mondható, amelynek architektúrája kifejezetten támogatja ezt a rendszer felépítést. Itt már nem fogjuk tudni elkerülni, hogy valamilyen informatikai hálózatot is használjunk a két gép között leginkább Ethernet vagy wifi a szokásos összeköttetés. (A költségek valahol a százezres nagyságrendben várhatók általánosságban, de a határ a csillagos ég)
2.2. A másik szokásos 2 gépes architektúra a Control PC + Audio PC megoldás. Ebben az esetben a Control PC egy erősebb gép, ami kezeli a háttértárat a felhő — alapú zenehallgatást, az adatbázist, vagyis ellátja a média management feladatokat. Roon használat esetén ez az un Roon Core. Control PC-nek jó lehet egy már nem használt, nem modern számítógép is, akár Linux, akár WIndows 7, 10 operációs rendszerrel.
A második gép pedig lehet:
2.2.1. Audio PC: pici, energiatakarékos olcsó gép, valamilyen nagyon butított Linux-szal, mint amilyen a Raspberry Pi, különböző ARM processzoros kicsi fogyasztású ipari használatra tervezett gépek, mint a Cubox sorozat. Ezek költsége kb 10–50e Ft között van. Valószínűleg ez a legköltséghatékonyabb megoldás a minőségibb zenehallgatás irányába, mint első lépés, akkor ha fizetős szoftvert használunk, mint például a Roon + Tidal kombináció.
2.2.2. Audio PC: még mindig pici, energiatakarékos, visszafogott teljesítményű gép, de már audio használatra optimalizálva, mint a SoTM, Sonore gépei. Általában Linuxosak. Lineáris táppal is használhatóak. Ez már a 100e-500e Ft közötti kategória és jó alap a további bővítésre az 1.3–1.5. tételeknél leírtaknak megfelelően. Ebből a megoldásból lehet majdnem célhardver szintű megoldást is csinálni, hiszen például a Roon szerver komponense elfut NAS gépeken is (Qnap, Synology például) és ehhez csatlakozna egy csak audió célra használt szintén energiafelhasználásban kiváló “célhardver”, mint a SoTM vagy Sonore Ethernet — USB interfészei. Ennek költsége olyan 200e és 2 millió Ft között várható. Talán ez a legmegbízhatóbb megoldás. Ha egyszer megvan a beállítás (ami azért szakember segítségét is megkívánhatja) és valamilyen mobil eszközről távvezérlem, akkor ez nagyon egyszerű működést biztosít a család többi tagja számára is. Az “audio “ pc és az internet csatlakozhat közvetlenül egy multiportos Ethernet kártyához a NAS-ban, de hagyományosan switchen/routeren keresztül is összekapcsolhatjuk őket.
2.2.3. Első fejlesztési lépcső: lehet játszani a lineáris tápokkal, kábelekkel, akár órajelgenerátorokkal is
2.3. Második fejlesztési lépcső: széleskörű játék lehetőség van ezen a szinten a fizetős szoftverek tekintetében. Itt már nehéz kikerülni a Roon használatát. Itt is lehetséges a kábelezés cseréje, rezgéscsillapító eszközök használata, és hálózati, valamint föld-jellegű zavarok elleni védelem.
2.4. Harmadik fejlesztési lépcső: egyre divatosabbak között is vezető helyen van a szokásos kábelezés, és rezgéscsillapítás, zavarvédelem mellett a különböző külső (és akár belső is) precíz, akár fűtött órajel generátorok használata, ethernet switchek stackelése vagyis egymásba kapcsolása és azok további külső órajel generátorokkal történő használata.
3. 3 gépes megoldás
3.1. a 3 gép: NAS+Control PC+Audio PC
Bonyolultnak tűnik, de van idehaza nem kevés ilyen rendszer. Nem nagyon lehet és nem is érdemes belefogni, akkor ha valaki olcsó és egyszerűen átlátható rendszerre törekszik. Valahol olyan 2 millió forint körül indul érdemben az ára, és a határ a csillagos ég. Lehet teljesen Windows — alapú rendszert is csinálni ilyen módon, akár szerver operációs rendszert is használva, de nem érdemes belefogni annak, aki nem ért hozzá. Linux NAS és Windows egyéb a leggyakoribb megoldás. Ebben a felállásban nem érdemes Mac OS-t használni, csak ha már megvannak esetleg a gépek.
3.2. A végtelen pénz elköltéséhez itt is lehet gyári, kész, kifejezetten audiofil célokra optimalizát gépeket használni. A NAS maradhat valamilyen általános gép, nem igazán terjedtek el az audiofil NAS-ok, de nem kizárt csinálni nyilt forrás kódú szoftverekkel. Mindenre kiterjedően megadva a módját viszonylag egyszerűen össze lehet rakni ilyen módon akár 50–60 milliós rendszert is.
4. Egyéb figyelembe veendő dolgok
4.1. Tápellátás és földelés
Szerintem az egyik legfontosabb kérdés. Nem nagyon érdemes számítógép-alapú rendszert úgy kialakítani, hogy nem használunk valamiféle jól működő tápszűrőt, dedikált tápot, legalábbis az 1.3 megoldás szintje fölött. Jó, ha az informatikai eszközeink földeltek és esetleg van rajtuk külön földelő csap. Egy 2 vagy 3 gépes rendszerben lesz biztosan akár egy fél tucat, tucat különböző lineáris tápunk, vagy a kapcsoló üzemű és lineáris tápok kombinációja. A kapcsoló üzemű tápok lehetnek nagyon gonosz hatással a rendszerünk egészére, érdemes lineárissal kiváltani őket, de nem minden esetben fog egy csere csodát tenni.
4.2. Zavarszűrés, eszközök elhelyezése
Hasonlóan fontos, mint a 4.1 és azzal össze is függ. A számítógépek, kívül -belül rengeteg RF és EM zavart generálnak, amik sokféle módon hathatnak az analóg áramkörök működésére is. A wifiről, mobil telefonokról nem is beszélve.
Nagyon nem mindegy az általában műanyag házas és kevéssé árnyékolt zavarvédett informatikai eszközök használatakor, hogy milyen messze, hogyan vannak az eszközök egymáshoz képest elhelyezve. Az Ethernet kábeleket érdemesebb hosszabban vezetni, mint túl közel tenni az eszközöket egymáshoz.
4.3. Kábelezés
Sajnos fontos, tapasztalataim szerint. Jó, ha árnyékolt kábeleket használunk, különösen, ha a 4.1 és 4.2. pontok szerint sok mindent megtettünk a tápellátás optimalizálása és a zavarvédelem tekintetében. Valószínűleg szimmetrikus kábelezést használva jobban járunk, de ez már erősen rendszerfüggő. Érdemes az Ethernet hálózat kábelezésekor azon is elgondolkozni, hogy UTP, FTP vagy STP kábelezést használjunk, milyenek az aktív hálózati eszközeink, mi optimális a működése szempontjából. Előfordulhat, hogy megfontolandó az optikai kábelezés használata is. Sokan használnak rezes, Cat 6,7, 8 kábelezéssel vegyesen mono vagy multi módusú optikai szálas összeköttetést is, az informatikai eszközök galvanikus leválasztása és földfüggetlenné tétele okán. Amellett, hogy egy hibaforrást meg lehet így szüntetni, további lehetséges új hibát hozunk be a réz/optikai átalakítók aktív elemeinek a használatával.
4.4. Rezgéscsillapítás
Talán nem olyan fontos akkor, ha nincs mozgó alkatrész a rendszerünkben, és itt nem csak a merevlemez jön számításba, de a ventillátorok is. Tapasztalataim szerint kifejezetten érdemes passzív hűtésű gépek használatára törekedeni.
Habár az órajelkezelést kivéve nincs igazán kimutatható hatása, ha valamilyen jobb minőségű asztalkán helyezzük el a számítógépeket és informatikai, hálózati eszközöket, de összességében jobban esik így hallgatni őket. Rájuk nézni meg még inkább.
Kifejezetten indokolt lehet a különleges rezgéscsillapítás és mechanikus elcsatolás használata amennyiben külső, fűtött, precíziós órajel generátort is használunk. Ezek általában érzékenyek a nagyon finom rezgésekre is, és számottevően ronthatja precizitásukat (vagy is használatuk értelmét) minden nem kívánt rezgés.
4.5. Szoftverek és média
Szerintem érdemes fizetős irányokban is nézegetni.
4.5.1. Felkonvertálás. Akár a két, akár a 3 gépes megoldásnál lehetséges egy dedikált számítógépet arra használni, hogy a hangfájl eredeti mintavételezését lejátszás közben megváltoztassuk és (általában) valamilyen magasabb mintavételezésre konvertáljuk. Ennek nem az az értelme, hogy új “adat” keletkezik, hanem az, hogy a D/A konverterünk belső felépítéséhéz és belső konverzióhoz jobban optimalizáljuk a lejátszást és már eleve olyan mintavételezéssel küldjük a számítógépből a zenét a DAC-ra, ahol annak vagy nem kell így belül konvertálnia, vagy csak sokkal kevesebbet. A Sygnalist HQplayer szoftvere az, amit legtöbben erre a céra használnak. Ennek érdemi alkalmazásához különösen, ha nem PCM-PCM, hanem DSD-PCM vagy PCM-DSD konverziót is szeretnénk bonyolult szűrőkkel és algoritmusokkal használni erős, legalább i9-es processzoros, sok magos gépet igényel majd valamilyen nagyobb (GTX1070 vagy jobb) nVidia grafikus kártyával.
4.6. Streaming
4.6.1. A legkézenfekvőbb a legalább CD minőségű felhő-alapú zeneszolgáltatások használata, mint a Tidal, Deezer, és a talán lassan idehaza is használható Qobuz. A Roon praktikusságán kívül használatának egyik jó oka lehet, hogy a Tidal, Qobuz elfut a Roon alrendszereként is, abba beépülve. habár van már veszteségmentes és nagy felbontású streaming lehetőség az Amazonon, Youtube-on, az Apple Music-on és jön a Spotify is, ám ezek nincsenek a Roon alá integrálva. így használatuk csak a saját, nem kifejezetten audiofil célokra optimalizált, inkább tömegigényeket kielégítő alkalmazásaikkal, vagy egy böngészőből lehetséges.
4.7. MQA
Sok mondanivalóm van az MQA technológiáról, amit (köszönhetően a fejlesztők és licenszelők viszonylag szűkszavú és nem egyértelmű kommunikációjának) talán sokan félre vagy egyáltalán nem értenek.
Erről készül egy (még ettől is) hosszabb írás, remélem még az év folyamán publikálásra kerülhet az is.
Javaslat:
Habár a zenészek szegények nagyon kevéssé részesülnek a streaming bevételéből, de még mindig sokkal inkább, mint a torrentezéséből. Legyünk büszkék arra, ha előfizetünk és ezáltal is valami bevételben részesítjük a zenészeket és a jogtulajdonosokat és egyáltalán ne legyünk arra büszkék, ha milliókat költünk el hifire és mégis torrentezzük a zenéket, meg esetleg lopott szoftvereket használunk. A szoftver árak általában a néhány (tíz)ezer forintos nagyságrendbe esnek, egy közepes árú USB kábel ára ennyi. Ne ezen akarjunk takarékoskodni. Különösen azért sem, mert az audiofil igénnyel fejlesztett szoftverek fejlesztői általában nem Google, vagy Microsoft, Apple méretű cégek, hanem jó esetben is egy-két emberes cégek. Ők is, hasonlóan a zenészekhez, megérdemlik, hogy támogassuk őket.
